Allergia okai

Mit nevezünk allergiának? 

Az immunrendszer szabálytalan működése, mikor bizonyos környezeti okokra, túlérzékenységgel reagál a szervezetünk!

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről. Az ilyen anyagokat allergéneknek nevezzük,

Iyenek például a pollen, állati szőrök, atkák, penészspórák, különböző állatok mérgei, mikroorganizmusok, élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, nehézfémek stb.

Az allergia az első típusa a túlérzékenységi reakcióknak, mely úgy jön létre, hogy az allergén kapcsolódik az IgE molekulához, mely előidézi a masztociták és bazofilek degranulációját. 

Az így felszabadult anyagok (citokinek, interleukinek, hisztamin, prosztaglandinok) gyulladást váltanak ki a szövetekben.

A tünetek nagymértékben változnak attól függően, hogy milyen szervben történik az allergiás reakció. Így azok az allergének, melyek levegő által terjednek (mint például a pollen vagy az atkák) a légutak és a szem szaruhártyájának a gyulladását okozzák. 

Ilyen a szénanátha (allergiás rinithis), mely az orrnyálkahártya megvastagodását, orrváladékozást, tüsszentést, a szem irritációját, könnyezéstokoz. Ha az allergén bekerül a tüdőbe, asztmás tüneteket is okozhat: nehézlégzés, köhögés, sípolás (wheezing). Ha az allergén az emésztőrendszerbe kerül a következő tünetek jelentkezhetnek: hasüregi fájdalom, hányinger, hányás, puffadás, hasmenés. A bőrön jelentkező allergiás reakciók, mint az ekcéma vagy az urticaria bőrpírrel, duzzadással járnak.

A légúti allergia kialakulása:

Az orvosok alapvetően a genetikai öröklődést tartják felelősnek a betegség kialakulásában, amelyhez hozzájárulnak a környezeti hatások.

Az asztmát tekintve világszerte évről évre nő a kisgyermekkori és a fiatal felnőttkori súlyos esetek előfordulása, az 50 éves korosztályban pedig gyakoribbak a tartós légzésbeszűküléssel járó tünetek.

A náthás megbetegedések esetében a környezeti faktorok közül a legnagyobb jelentőséggel a városi és ipari légszennyeződés, a dohányzó szülők, a háziállatok közeli jelenléte és az egészségtelen lakásviszonyok bírnak.

Pollen Naptár :

Az allergia naptár tanulmányozásával láthatjuk, hogy már a tél végén, vagyis 

februárba megkezdődik a ciprus- és tiszafafélék virágzása, ami áprilisig tart, ezt pedig tetézi még a mogyoró, az éger, a juhar, a nyírfélék, ami ráadásul kitartanak májusig.

Szintén tavasszal, márciustól kell óvakodjanak a romfűre allergiások, ami sajnos egészen októberig elhúzódik. 

Az allergia naptár szerint április-július között a pázsitfűfélék okoznak kellemetlen tüneteket. 

Az olajfafélékre érzékenyek májusban és júniusban számíthatnak a tünetekre.

 Májusban kezdődik és egészen októberig tart a lándzsás útifű szezonja. 

A csalánra is vannak, akik érzékenyek, ami júliustól késő őszig előidézheti ezeket a tüneteket.


 A fészkesvirágzatúak időszaka júliustól szeptemberig tart, ezek között van a sokak életét megkeserítő parlagfű is. 

Az allergia naptár egy útmutató, ami egy kis segítséget nyújt, hogy felkészülhessünk a tüsszögés szezonjának minél könnyebb átvészelésére.

forrás:pollenindex.hu

Előfordulása és tünetei

Az allergiás asztma hátterében számos kiváltó ok lehet, mely kivizsgálása viszonylag hosszabb folyamatot kíván.

A szezonális asztma tünetei az év meghatározott időszakában jelentkeznek. Ide soroljuk azokat a típusokat, amelyek hátterében főleg növényi polleneket kell keresni, az év adott időszakában virágzanak és vannak jelen a levegőben.

A perenniális asztma tünetei egész évben fennállnak és kiváltó okai közül leggyakrabban a háziporral és az állatszőrökkel találkozhatunk.

Keresztallergia

 Pollen allergiában szenvedő betegeknél sokszor megfigyelhető, hogy allergiaszezonban olyankor is jelentkeznek a tüneteik, amikor nem találkoztak a kiváltó allergénekkel. Ennek oka a keresztallergén, ami az allergén kémiai szerkezetéhez hasonló anyag. A hasonlóság miatt a szervezet nem tud különbséget tenni a kétféle anyag között és a keresztallergénre is allergiás tünetekkel válaszol.

Keresztallergia leggyakrabban bizonyos gyümölcsök vagy zöldségek fogyasztása után lép fel. A keresztreakció felerősíti a szénanáthás tüneteket vagy orális allergia szindróma (száj-, nyelv-, garat bizsergés, viszketés, duzzanat) formájában okoz panaszokat.

A leggyakoribb keresztallergiát kiváltó ételek az allergén típusa szerint.

NYÍRFA :

Alma, körte, cseresznye, őszibarack, sárgabarack, szilva, mogyoró, kivi, mandula, zeller, sárgarépa, burgonya, paradicsom, kesudió) kerülendők!

FEKETE ÜRÖM :

Zeller, sárgarépa, petrezselyem, napraforgó mag, méz, dinnye, banán, kömény, ánizs, koriander, élesztő ne fogyasztjuk!

ÉGERFA :

Mandula, alma, zeller, cseresznye, mogyoró, őszibarack, körte  fogyasztása nem javallott

PARLAGFŰ :

Görögdinnye, banán, cukkini, uborka, egyéb dinnyék fogyasztása fokozhatja az allergiás tüneteket!

PÁZSITFŰFÉLÉK

Paradicsom, dinnye, narancs, fehérrépa, burgonya, mogyoró, borsó, búza, bab, lencse, avokádó, gabonák

Allergia és koronavírus?

A tavasz beköszöntével az allergiaszezon is elindult, így egyre többen tapasztalhatnak kellemetlen allergiás tüneteket. A jelenlegi járványügyi helyzetben fontos, hogy meg tudjuk különböztetni az allergiás reakciókat a légúti megbetegedések, illetve vírusfertőzések, esetlegesen a COVID-19 megbetegedés tüneteitől.

Az allergia leggyakoribb formája, az allergiás szénanátha, melynek hátterében valamilyen belélegzett allergénnel szemben alakul ki túlérzékenységi reakció. A szénanátha jellegzetes tünetei az orrviszketés, tüsszögés, vizes orrfolyás, bedugult orr, torok- és szemviszketés.

A COVID-19 fertőzés szintén a légutakat érinti, azonban kevésbé jellemző tünete ennek a fertőző betegségnek a tüsszögés és a viszketés.
 A fertőzés jellegzetesen hirtelen szag- és ízvesztéssel jár, ezek az allergia esetében csak hosszú idő után alakulhatnak ki, akkor is csak csökkent, nem pedig teljes szag- és ízvesztés formájában.
 A fertőzést emellett gyakran kíséri hőemelkedés vagy láz, így amíg ezeket a tüneteket nem tapasztaljuk, nem kell koronavírus fertőzésre gyanakodnunk - tájékoztatott dr. Müller Veronika, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója. 

Hozzátette, előfordulhat, hogy valaki az allergiás rhinitisével egyidőben kapja el a koronavírust, azonban erre csak akkor érdemes gyanakodni, ha az általános ismert allergiás tüneteinken túl a COVID-19 korábban említett gyakori panaszainak valamelyikét, esetleg többet is tapasztalunk magunkon.
 Általánosságban elmondható, hogy ha a nyálkahártyát valami irritálja, ezt a szervezet igyekszik az immunrendszer segítségével eltávolítani. Az ennek kapcsán kialakuló gyulladás gyengíti a nyálkahártya védekezőképességét, ezért allergiaszezonban mindenféleképpen érdemes az orvos által előírt gyógyszereket alkalmazni, hiszen ezek az asztmás és allergiás tünetek enyhítésével hozzájárulnak ahhoz is, hogy az immunrendszer ellenálló maradjon az egyéb légúti megbetegedésekkel szemben .



SZERETNÉL RENDELNI?